1. fejezet: Csak egy átlagos nap

2010 júniusában járunk. Nem vagyok az a "hű, de jó" tanuló, pár tantárgyból plusz órákat kell felvennem, mert megbuktam belőlük. A nyár elkezdődött, de nekünk a suli még nem ért véget.

*

Reggel felkeltem és felöltöztem.

-Szia anyu!-mondtam, és egy puszit nyomtam az arcára, majd eltettem a kajám. Lementem, Harry már ott várt. Minden reggel együtt megyünk suliba. Hát igen, neki is plusz órákat kell felvennie...

-Jó reggelt Mimi!-mondta Harry mosolyogva.

-Neked is Haz!-mondtam mosolyogva, és megöleltem.

-Na, megyünk?-kérdezte.

-Kénytelenek vagyunk!-mondtam nevetve.

Elindultunk.

-Ugye jössz a következő fellépésünkre?-kérdezte Harry.

-Ki nem hagynám!-mondtam mosolyogva.

-Egy 4-5 számot adunk elő, többek közt a Summer of 69-t.-mondta Harry.

-Jajj, az olyan jó szám! Kíváncsi vagyok White Esikmo verzióban rá!-mondtam izgatottan.

-Jó lesz, ne izgulj!-mondta Harry mosolyogva.

-Remélem is! De egyébként nem akarsz nevezni az X-faktorba?-kérdeztem.

-Ááá, nincs értelme, úgysem kerülnék be...-mondta.

-Késő, már májusban neveztelek!-mondtam nevetve.

-Miii? Azért szólhattál volna!-mondta Harry.

-Magadtól nem indultál volna el! De mit izélsz, jó hangod van, nem?-kérdeztem, és vállbaböktem.

-De!-mosolygott.

-Verseny?-kérdeztem.

-Aki utolsónak ér be, az fizeti az ebédet!-mondta Harry.

-Kezdj el spórolni!-mondtam, és futni kezdtem.

-Hééééé!-mondta, és ő is rohanni kezdett.

Lihegve bementünk a terembe.

-Jó reggelt!-kiabáltuk egyszerre.

-Yeah!-mondta Harry, és összepogiztunk.

-Sziasztok!-köszönt Lily.

-Ciasztok!-érkezett meg Dorothy, alias Dottie.

-Hogyhogy ilyen happy mindkettőtök?-kérdezte Dottie.

-Harry megy az X-faktorba!-mondtam boldogan.

-Ő intézkedett!-mutatott rám Harry.

-Jajj végre! Hidd el nekem Hazza, belőled világhírű sztár lesz!-mondta Dottie, és megveregette Harry vállát.

-Tudom!-mondta Harry büszke fejjel.

-De szerény valaki!-mondta Lily nevetve.

-Téged idéztelek!-mondta Harry nevetve.

-Na halj meg, légyszíves!-mondta Lily.

-Először még kell egy barátnő, aztán híresnek kell lennem, na meg gyerekek is kellenek, szóval majd később.-mondta Harry a kezén számlálva.

-Ha továbbra is ezt csinálod, elintézem, hogy előbb halj meg!-mondta Lily.

-Na evribodri, mindenki lenyugszik!-mondta Dottie.

Ekkor bejött a tanár. Leültünk a helyünkre.

3 padsor van minden teremben, és én a fal mellettiben ülök Harry mellett. Mögöttünk Dottie és Lily.

Matek volt, az egyik "kedvenc" tantárgyam, és felvettem a féloldalas unatkozó pozíciómat. Már majdnem elaludtam, amikor megpöckölték az orrom.

-Harry, ezt nem szeretem!-mondtam.

-Tudom, de felébredsz tőle!-mondta Harry.

-Az igaz, de-a tanár közbevágott.

-Elnézést, hogy megzavarom a beszélgetésüket Miss. Steel és Mr. Styles, de folytatnám az órám!-mondta.

-Bocsánat...-motyogtam, és elfeküdtem a padon.

-Felébresztelek majd, ha vége!-mondta Harry.

-Köszönöm, életmentő vagy!-mondtam.

-Szívesen! De nem tudtál aludni, vagy mi van?-kérdezte.

-Nem, mivel valakivel az éjszaka közepén beszélgettem!-mondtam célozgatva.

-Ja, tényleg...-mondta Harry.

Prológus

Sziasztok, Mira Steel vagyok, egy 168 cm magas, szőke, kék szemű, 16 éves lány. Jogosan merül fel bennetek a kérdés: Külföldi vagyok-e? Igen, anyum horvát, apum angol. A keresztnevem jelentése "béke". Hát igen, általában békés természet vagyok, de sajnos elég hirtelen haragú, és kis dolgokat is képes vagyok felfújni. A napjaim 90%-át szerencsétlenkedéssel, hülyüléssel, nevetéssel, hülyeségek benyögésével, pasik bámulásával, zenehallgatással, táncolással, netezéssel és a barátaimmal töltöm( a többi 10%-ot öltözködéssel és evéssel, mert valamikor azt is kell, nem? ). Nos, mit mondjak még... Ja, ha benéztek a szekrényembe, amit tuti megtaláltok benne, azok a blézerek, a sálak, és a dorkóim. Alapvetően a csinosat ötvözöm a lazával az öltözködésemben, de azért akad egy-két tényleg elegáns darab is a repertoáromban.
Na, hát a legjobb barátom Harry Styles-nak hívják. Zöld szem, barna göndör haj, 178 cm, és a korunk megegyezik. Olyanok vagyunk vele, mint 2 tojás( nem annyira külsőre, de ott is találtok pár hasonlóságot ). Vele vagyok mindig, ő az én lelki társam. Mindent megbeszélünk, és ha a másik bajban van, Superman-ként repülünk és segítünk rajta. Sok mindenben kikérjük egymás véleményét, és a szerelmi ügyeinket is egymással beszéljük meg. Sokan furcsának találják a barátságunkat, mondván, hogy fiú-lány barátság nem létezik, de én hiszek benne, mert mégiscsak 10 éve vagyunk ilyen jóban...
Persze vannak lány barátaim is, Lily Parkson és Dorothy Lucas. Velük középsuliban ismerkedtem meg. Lily 163 cm, barna hajú, és kék szeme van. Kissé( na jó, nagyon ) egoista jellem, viszont nehezen mondja ki az érzelmeit. Iszonyat gyökér, de ha vigasztalni kell, ő a király. Dorothy 164 cm magas, barna hajú, és kék szemű, általában olyan, mint aki a diliházból szökött, és mindent félreért, még olyanokat is, amiket az ember elsőre nem is gondolna, hogy több értelme van. Elég mocskos fantáziája van, de nem bántjuk! Nagyon jól lehet vele lelkizni, és gondoskodó no meg elég aggódó személyiség.
Sok mindent mesélhetnék, de gondolom, már tűkön ültök, szóval szemeket olvasáshoz melegíteni!