15. fejezet: Ismerkedés

Kimentünk a várakozóba.
-Ja, ő itt Mimi, és ő Dottie, Lily-t meg már ismeritek.-mutatott be Harry minket.
-Azt hittem, kimaradunk!-nevetett Dottie.
-Mira Steel.-mutatkoztam be mindenkinek.
-Külföldi vagy?-kérdezte Liam.
-Aha, anyum horvát.-mondtam.
-Dorothy Lucas.-mutatkozott be Dottie.
-Tetszik a beceneved!-mondta Niall mosolyogva.
-Köszi!-mosolyodott el Dottie.
-Öhm... Ti együtt vagytok?-kérdezte Louis felváltva rám és Harry-re nézve.
-Dehogy!-tiltakoztunk egyszerre.
Louis furán nézett.
-Ő a legjobb barátom!-mutattunk egymásra Harry-vel.
-Éééértem...-vigyorodott el sejtelmesen Louis.
-Mi van?-kérdeztem.
-Semmi, semmi!-mentegetőzött.
Nem vágom, de okés...
-Ki mennyi idős? Én 16 leszek januárban.-mondtam.
-17 leszek januárban.-szólalt meg Zayn.
-Hányadikán?-kérdeztem.
-12. Te?-kérdezte.
-15.-mondtam. Összepogiztunk.
-19 leszek decemberben.-mondtam Louis.
-17 leszek augusztusban.-mondtam Liam.
-16 februárban.-mondta Harry.
-17 leszek szeptemberben.-mondta Niall.
-17 júliusban-így Dottie.
-16 februárban.-szólalt meg Lily.
-Wáá emberek, majd elfelejtettem! Sütöttem muffint!-mondtam mosolyogva.
-Tudsz sütni?-kérdezte Niall.
-Főzni és sütni is tud, ráadásul baromi jól!-szólalt meg Harry.
-Mester!-mondta Niall, és meghajolt előttem. Elnevettem magam.
-Szóval szereted a hasad?-kérdeztem nevetve.
-Az nem kifejezés!-mondta, és a sütire meredt.
-Vegyél!-mondtam nevetve, és felpakolt vagy 4-5 darab muffinnal. Megkínáltam a többieket is. Mindenki dícsérte.
-Nála tanultam főzni és sütni!-mondta büszkén Harry.
-Ő az egyik legszerencsétlenebb tanítványom!-mondtam nevetve.
-Áldjon meg a metró kereke!-vágott hozzám egy szalvétagalacsint Harry. Még jobban nevetni kezdtem.
-Khmgyökerekkhmkhm...-köhögött Lily.
-Üljön rád egy ausztrál kandisznó!-mondtam. Elkezdett nevetni.
-Itt mindig ez megy?-kérdezte nevetve Liam.
-Jobb, ha megszokod!-mondtam nevetve.
-Tényleg...-mondta Liam.
-Mindjárt jövök, veszek valami piát!-mondtam, és felálltam.
-Jövök én is!-mondta Lily, és elmentünk az automatához.
Megvettem a piát.
-Mióta ismered Zayn-t?-kérdeztem.
-7 éves korom óta.-mondta Lily.
-Az komoly. Szóval ezek szerint elég sok mindent tudsz róla.-mondtam.
-Hát úgy nagyjából, mert 8 éve nem láttam.-mondta.
-Milyen típusú lányok jönnek be neki?-kérdeztem vörösödve.
-Szóval bejön neked?-kérdezte vigyorogva.
-A-azt n-nem mondtam!-dadogtam zavartan.
-Nem elég feltűnő!-mondta Lily nevetve.
-Ne szólj be!-motyogtam morcosan.
-Nem szólok be! Szóval hozzalak össze vele?-kérdezte.
-Ha megtennéd, 2 hétig mesternek hívnálak, és mindenkivel közölném, hogy félisten vagy!-mondtam boldogan.
-Ez a minimum! Akkor mindjárt indul!-mondta.
-Harry biztos segít! Ő is megígérte!-mondtam.
-Ó, akkor szövetkezek vele!-mondta vidáman, és visszament.
Én először "kiJézusomoztam" magam, aztán ugrálva visszamentem.

14. fejezet: Tábor

Miután összepakoltunk, elindultunk Londonba Anne-ékkel.
-Izgulsz nagyon?-kérdeztem.
-Innen elég nagyot lehet bukni...-mondta Harry.
-Nem fogsz! Hidd el, mindenképp bekerülsz az első showba!-mondtam mosolyogva.
-Remélem...-sóhajtott.
Odaértünk. Kiszedtük a bőröndöt a csomagtartóból, és bementünk.
-Na, akkor mi elmegyünk!-mondtam mosolyogva.
-Oké!-mondta Harry.
-Nagy kalappal, ne okozz ám csalódást!-mondtam nevetve.
-Viccelsz? Én fogok nyerni!-mondta nevetve.
-Na így kell hozzáállni! Ügyes legyél!-mondtam, és megöleltem.
-Rendben, szia!-mondta Harry.
-Szia, majd jövök!-köszöntem el, majd visszamentünk a kocsihoz, és elindultunk.
*2 hét múlva*
A létszám már 50-re csökkent, most jön a 24-es, ahol kiderül, ki melyik csapatba fog kerülni.
Megérkeztünk a helyszínre. Komolyan, szerintem jobban izgulok, mint Harry...
Amint megláttam, azonnal odafutottam hozzá. Lily és Dottie is itt volt.
-Sziasztok! Na mi a helyzet?-kérdeztem.
-Egyenlőre még semmi. Még minimum egy óra, mire Harry sorra kerül.-mondta Lily.
-Értem.-mondtam, és leültem mellé.

*

Csöndben telt a várakozás. Kis idő után Harry végre sorra került.

-Na, hogy érzed, hogy sikerült?-kérdeztem, miután kijött.

-Szerintem nem rosszul, de majd még kiderül!-mondta Harry.

Újabb hosszú várakozás után ismét visszahívták őket. A kezemet tördeltem idegességemben. Mi a...? Mi az, hogy ez a csapat nem jutott tovább? Miért nem? Mi baj volt Harry-vel? Bemegyek reklamálni! Tiltakozom!

Sírva jött ki. Azonnal átöleltem. Erősen szorított. A lányok is átöleltek minket.

-Harry, nincs semmi baj, te mindent megtettél!-mondta Lily.

-Igen! Csak a zsűrinek van botfüle!-mondta Dottie.

-Jövőre együtt nevezünk, okés?-kérdeztem mosolyogva.

Bólogatott. Nagyon odavolt.

Leültünk, és hoztam üdítőt neki. Egyszer csak szóltak, hogy hívják a színpadra Harry-t. Egy 10-15 ember visszament.

Simon jelentette be  Harry-nek és 4 fiúnak, hogy túl jók, szóval csapatban folytathatják a versenyt. Ez aaaaz! Harry, legyél okos, és menj bele! Öh... Basszus, Zayn is ott van... Mi a halál? Harry Zayn-nel lesz egy csapatban? Te jó Isten, te jó Isten! Wááááá! Oké... És belementek! Simon lesz a mentoruk! Ugráltam örömömben. A fiúk egymás ölelése után jöttek ki ugrálva. Visítva ugrottunk Harry nyakába.

-Csajok, ők itt Liam Pane, Louis Tomlinson, Zayn Malik és Niall Horan.-mutatta be őket Harry.

-Sziasztok!-üdvözöltük őket.

Lily és Zayn megtorpant.

-Zayn?-kérdezte Lily furán nézve.

-Lily?-tett ugyanígy Zayn is.

Ismerik egymást?

-Te jó Isten, 7 éves korunk óta nem láttalak!-mondta Zayn, és átölelte Lily-t.

-Ember, de régen volt! Megnőttél!-nevetett Lily.

-Te nem nagyon...-kuncogott Zayn.

-Kapd be a f...fülemet!-mondta Lily durcásan.

-Jól van ám...-nevetett Zayn.

Szeretjük Lily-t...

13. fejezet: Esti beszélgetés

Hazamentünk. Felhívtam Harry-t.
-Na, lenyugodtál már?-kérdeztem kuncogva.
-Mondhatjuk úgy is. Köszi, hogy beneveztél!-mondta boldogan.
-Úgyse úsztad volna meg!-mondtam nevetve.
-Haha, persze!-mondta szarkasztikusan.
-Jobb, ha elfogadod, hogy az esetek 90%-ában az van, amit én akarok, vagy nekem van igazam, a többi 10%-ot meghagyom neked, mert aranyos vagyok!-mondtam nevetve.
-Na menjél a Himalájára kókuszdiót szüretelni!-mondta Harry nevetve.
-Ott hideg van!-mondtam.
-De fűt a szerelem...-mondta célozgatva.
-Mondod ezt te!-vágtam vissza.
-Jó, kussolok!-mondta.
-Na jól van. Mikor költözöl a tábora?-kérdeztem.
-Holnap délután.-mondta Harry.
-Mi lesz velem nélküled? Unatkozni fogok!-mondtam.
-Hétvégenként jössz ám, nem fogsz tőlem megszabadulni! És esküszöm lefizetek valakit, hogy szerezzen neked ingyen jegyeket!-mondta nevetve.
-Oksa! Persze Harold, mert te megteheted!-mondtam nevetve.
-igen, mert én megtehetem!-mondta.
-Persze... na jól van, leteszem, mert kezdek fáradni, egész nap vártunk!-motyogtam.
-De ne mondd, hogy nem érte meg!-mondta Harry.
-Dehogynem! Na, menj, pihenj te is, és reggel jövök pakolni, mert te egyedül nem boldogulsz! Tényleg, mi lesz veled a műsor alatt?-kérdeztem kuncogva.
-Na halj meg!-mondta.
-Nem szerencsés dolog elveszíteni a legnagyobb rajongódat, de ha gondolod...-mondtam.
-Gyökér! Kivel trollkodnék naphosszat?-kérdezte Harry.
-Nem velem, az biztos! Most már tényleg megyek! Cia Harold cica, ne ess le az ágyról alvás közben!-mondtam nevetve.
-Cia Mimi baba, te pedig vigyázz a küszöbökkel! na jó, ez a buzisztájl nem az én stílusom!-mondta.
Tudom! Jó éjszakát, szia!-mondtam.
-Oké, neked is, szia!-mondta, és letette.
Ekkora gyökeret... De annyira büszke vagyok rá! És az a gyerek, akit láttam... Azt hiszem, Zayn Malik volt a neve... Te jó ég, hogy lehet valaki olyan helyes? Jó, abbahagytam, a végén még lebukok...
*Másnap reggel*

Ásítva felkeltem, és felöltöztem. Félkómában kibotorkáltam a szobámból, aminek az lett a vége, hogy átborultam a kukán.
-Mira mit csinálsz?-kérdezte az előttem álló anyu.
-Semmit!-mondtam kínosan nevetve.
-Nekem nem úgy tűnik! Na gyere!-mondta, és felsegített.
Gyors megkajáltam, és elmentem Harry-hez.
-Szia Anne!-köszöntem be.
-Szia Mimi! Harry még alszik!-mondta.
-Köszi!-mondtam, és bementem a szobájába, majd észrevettem a nagyban durmoló Harry-t. Odamentem hozzá, és lelöktem az ágyról.
-Mi a halál?-kérdezte ijedten.
-Szia! Csak Mimi!-mondtam önelégült vigyorral az arcomon.
-Halj meg!-motyogta Harry, és morogva visszamászott az ágyra.
-Pakolni kéne!-mondtam.
-Jó, hogy mondod!-mondta, kipattant az ágyból, és gyors felöltözött.
-Nem mondod, hogy elfelejtetted?-kérdeztem.
-Figyelj, ha álmos vagyok, ne zaklass ilyenekkel!-mondta.
-Én ilyenkor aludni sem tudok!-mondtam.
-Az te vagy! Na, csináljunk valamit!-mondta Harry, és pakolni kezdtünk.

12. fejezet: Irány a válogatás!

*Egy hét múlva*
Harry lába teljesen helyrejött, és nagyban készült az X-faktor válogatására. Szegényen nagyon nagy a stressz, amit meg is értek. Kívánom, hogy teljesüljön az álma!

*

Reggel Harry keltett, mert szombatonként ugye nálam alszik.

-Mi van?-kérdeztem morcosan.

-Mit mi van? Ma van a válogatás!-mondta idegesen.

-Hé Curly, ne pattogj ennyire!-ültem fel

-Már hogy ne pattognék? Tök ideges vagyok! Mi van, ha nem kerülök be?-kérdezte.

-Te leszel a legjobb, oké? Na de most, ha megkérhetlek, vonulj ki a szobámból, okés?-kérdeztem.

-Ja, persze!-mondta Harry, és kiment.

Gyors felöltöztem, és én is kimentem. Harry össze-vissza járkált, látszott rajta, hogy nagyon ideges.
-Nyugi már! Tudod, hogy sikerülni fog!-mondtam nevetve.
-Jól van na...-motyogta.
-Na gyere, menjünk!-mondtam. Harry-ék vittek minket.
*A helyszínen*
Sorba álltunk, és kb. 2 óra ácsorgás után végre sorra kerültünk, Harry kapott egy számot. Leültünk, és a lába remegett. Már semmit nem mondtam, mert úgysem tudom megnyugtatni...
-Elmegyek piáért, kérsz valamit?-kérdeztem.
-Egy vizet hoznál?-kérdezte.
-Persze!-mondtam mosolyogva, és elmentem.
Az automatánál megláttam egy iszonyat helyes srácot fekete hajjal és sötétbarna szempárral. Jéhéjzusom *.* Annyira néztem, hogy átestem valaki lábán, és előtte landoltam a földön. Elkezdett nevetni, nekem meg égett a képem.
-Látom nagyon el voltál foglalva az üdítőválogatással!-mondta nevetve, és felsegített a földről.
-Hát nem mindegy ám, mit veszek!-mondtam vörös fejjel.
-Az biztos. Te is versenyzel?-kérdezte.
-Nem, a legjobb barátommal vagyok itt.-mondtam, és közben megvettem az üdítőket.-Te?
-Én igen. Ja, egyébként Zayn Malik.-mondta.
-Üdv! Mira Steel.-nyújtottam felé a kezem, és gyengéden megrázta.
-Na, én most megyek, egy kicsit behangolok!-mondta Zayn mosolyogva.
-Rendben!-mondtam, és én is visszaindultam.
-Még összefutunk?-szólt.
-Persze!.mondtam mosolyogva, és mindketten elmentünk a magunk útjára. Szent Lily *-* Hogy a francba nézhet ki valaki ilyen jól? Valahogy visszakerültem Harry-hez.
-Miért vagy ilyen piros?-kérdezte félreérthetetlen vigyorral.
-Izééé...-motyogtam tűzvörösen.
-Csak nem láttál valakit?-kérdezte.
-N-nem!-tiltakoztam.
Hülyén nézett rám.
-De...-motyogtam, és leültem Harry mellé.
-Összehaverkodok vele!-bökött oldalba.
-Gyökér!-harsantam fel, mire mindenki rám nézett.
-Te is segítesz nekem, én is neked! Ez így van rendjén!-mondta halkan mosolyogva.
Én is elmosolyodtam. Nekem van a legjobb barátom a világon!

*

Egy jó 6 óra várakozás után Harry végre sorra került. Már csak egy ember volt előtte.

-Harry, minden rendben lesz! Hidd el nekem, sikerülni fog!-mondtam mosolyogva. Átölelt. Erősen szoírtott.

-Nem kapok levegőt!-mondtam elfúló hangon.

-Ja, bocsi!-mondta kínosan nevetve.

Kijött a Harry előtt lévő ember.

-Nyomás! Sikerülni fog!-súgtam neki, és bement. Stevie Wonder-től az Isn't She Lovely?-t énekelte. Nagyon tetszett. Most jön a zsűri. Éééés... Remegtem az izgalomtól. Továbbjutott! Ez az! örömömben kiabálni és ugrálni kezdtem, és átöleltem Anne-t.

Miután kijött Harry, azonnal egymás nyakába ugrottunk.

-Ezt el se hiszem!-motyogta. Érződött rajta, hogy megkönnyebbült.

-Mondtam! Látod, nekem mindig igazam van!-mondtam mosolyogva.

-Igen Mester!-mondta nevetve.

-Sokat kell még tanulnod, kicsi Padavan...-mondtam komoly fejjel, de elröhögtem magam. Anne-ék is letámadták Harry-t.

Elkezdett csörögni a telóm.

-Tessék!-szóltam bele.

-Szia, Lily vagyok! Volt már Harry?-kérdezte.

-Igen!-mondtam.

-És?-kérdezte.

-Hát tudod... Sajnos...-hatásszünet-Továbbjutott!-ujjongtam.

-Komoly? Szent Én! Add át gratulációm!-kiabált.

-Jó, ne kiabálj!-nevettem.

-Bocsi...-mondta Lily kínosan nevetve.

-Na, most leteszem, megyünk haza! Szia!-mondtam.

-Szia!-mondta, és letettem.

Elindultunk haza.

Nagyon szépen köszönöm ezt a díjat Anitának :)

1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!
2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat!)


1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek?
Míra, de akárki hívhat Cicának, Mircinek, Mírucskának és Mírcsukának, a többit csak egy embertől szeretem hallani :D

2. Melyik dalon tudsz igazán sírni?

Én nem kötöm dalhoz a sírhatnékom, de ha olyan hangulatom van, akkor általában a 1D-től a Chasing Cars, a Your Song, és még az Over Again, meg esetleg a Moments.

3. Félsz a sötétben?

Az a helyzettől függ :D Mondjuk egy ijesztőbb film megnézése után nagyon, amúgy nem igazán XD

4. Szerelmes vagy valakibe?

Igen, csak a dolog sajnos nem úgy sült el, ahogy én akartam...

5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életben történt veled?

Hát... Lecsúsztam egy csúszdán Gunarason, és olyan erővel csapódtam a vízbe, hogy a melltartóm félrecsúszott, és kilátszott a dekoltázsom, és felálltam, de hál' Istennek barátnőm figyelmeztetett rá még mielőtt elindultam volna... Szerencsére a fiú ismerősöm éppen mögöttem csúszott XDD

6. Gondolatban öltél már meg valakit?

Ha azt tudnátok... XDD

7. Szerinted péntek 13.-a szerencsét vagy szerencsétlenséget jelent?

Attól függ, hogy állsz hozzá :D Mivel én egy optimista ember vagyok, az én esetemben szerencsét :D

8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?

Persze hogy vagy, nem is egy...

9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?

Igen, mert nem nagyon zaklat fel mások véleménye :D Meghallgatom, de nem érdekel, én ezt szeretem, fogadják el :D

10. Kiskorodban sírtál, amikor szurit kaptál?

Néha :D

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?

Jó kérdés... Az első dolgom adományozni egy afrikai segélyszolgálatnak, utána passz :D

12. Szoktál álmodozni?

Persze hogy szoktam :D Az már más kérdés, hogy miről... XDD

13. Járnál Chace Crawforddal?

Lehet, hogy ciki, de nem ismerem XDD

14.  Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, neveik?

2-őt, egy lányt és egy fiút. A fiúnak Sándor, a lánynak Júlia lesz a neve.

15. Adni vagy kapni jobb?

Mindkettő :)

16. Titkom:

Gyere ide, megsúgom XDD

17. Bakancslista:

-Kijutni Londonba

-Megnyalni XY fülét XDD

-Találkozni az 1D-vel

-20 évig minimum néptáncolni :D

-megkapni az orvosi diplomám

-Beszerválni egy göndörke pasit ^^

Sok van még, de ezek, amiket szívesen megosztok, a többi nem publikus XD Igaz, hogy őszintének kell lenni, de nem minden helyzetben :D

18. Akiknek ezt a díjat ajánlanám:

They Don't Know About Us

Before you I'll be Superhumen

One Direction story

Nobody Compares

Live for today and never give up

11. fejezet: A nap további része

Átöltöztem, és elkezdődött az óra. Kosarazunk. Na, az egyik "kedvencem"...
-Ide!-kiabáltam. A labda repült felém, és orron talált. Fenékre huppantam. Azt vettem észre, hogy a fehér pólóm erősen piroslik. Elvettem a kezem az orromtól, és láttam, hogy tiszta vér. Na, ilyet is csak én tudok...
Felkísértek az orvosiba, ahol én elláttam magam, majd lefeküdtem pihenni.

*

Nem telt bele sok idő, és Harry is jött utánam.

-Mit csináltál?-kérdeztem orrhangon.

-Húzódás...-mutatott a bokájára.

-Oké, felfogtam... Gyere, ülj le!-mondtam, és leültettem.

-A két nyomorék...-mondta Harry nevetve, és elkezdte bekötözni a bokáját.

-A tesiórák nem túl szerencsések... Eddig még nem tudtam olyat mondani, amelyiket sérülés nélkül megúsztuk volna!-mondtam nevetve.

-Mostantól igyekeznünk kell, hogy legalább egy olyan órával büszkélkedhessünk!-mondta.

-Na ja...-motyogtam.

Csönd lett.

-Nagyon jól áll az orrodban az a cucc!-mondta nevetve.

-Találjon meg hazafelé a HCl vizes oldata, rendben?-kérdeztem komoly képpel, ami tartott vagy fél percig, utána elröhögtem magam.

-Igen? Biztos vagy te ebben?-kérdezte fenyegetően.

-Igen! Biztos!-mondtam visszafogva a nevetést.

-Na jól van...-mondta Harry.

Kicsöngettek.

-Nem kéne elindulni?-kérdeztem.

-Kéne...-mondta.

-Mint a hadirokkantak... Na, menjünk!-mondtam, és segítettem Harry-nek.

Kértünk kilépőt az igazgatótól, majd átmentünk a közeli kórházba, ahonnan rögtön hazaengedtek minket.

Felhívtam anyut, hogy vigyen el Harry-ékhez, én onnan majd hazamegyek.

*Harry-nél*

Harry végignyúlt a kanapén, én pedig letáboroztam a földön.

-Éhes vagyok!-mondta célozgatva.

-Tessék?-csináltam úgy, mint aki nem érti.

-Ha szépen megkérlek, csinálsz nekem kaját?-kérdezte bociszemekkel.

-De csak azért, mert szépen kértél!-mondtam nevetve. Kimentem a konyhába, és csináltam valami harapnivalót. Miután készen voltam, leraktam a tálat a kis asztalra, én pedig leültem az eddigi helyemre.

-Ide is adnád?-kérdezte Harry.

-Nem érem el!-mondtam kinyújtva a kezem, pedig amúgy simán elértem volna.

-Ne szívass máááár!-motyogta dühösen.

-Mindig azt mondom: Amit nem érsz el, arra nincs is szükséged!-mondtam visszafogva a nevetést.

-De légyszíves add már ide, tudod, hogy nem tudok ráállni a lábamra!-mondta.

-Ha nagyon megerőlteted magad, akkor tudsz!-mondtam.

-Mira Steel, könyörgöm, add ide azt a nyomorék tálat, mert éhen pusztulok!-kérlelt Harry.

-Jól van, oké, megkapod!-robbant ki belőlem a nevetés, és odaadtam a tálat.

-Ugye tudod, hogy egyszer ezt még visszakapod?-kérdezte.

-Kezdek félni!-mondtam szarkasztikusan, és elnevettük magunkat. Elkezdett csörögni a telóm.

-Haló?-szóltam bele.

-Szia Mimi, Dottie vagyok! Éltek még?-kérdezte.

-A helyzet az, hogy eltört az orrom, Harry-t pedig éppen műtik, mert úgy eltört a lába.-mondtam komolyan.

-Mi a halál?-kérdezte Dottie.

-Gyökér gyerek, szerinted komoly bajunk van? Harry meghúzta a bokáját, nekem pedig az ütés hatására elpattant pár ér, de most már semmi bajom!-mondtam nevetve.

-Én meg már megijedtem!-mondta.

-Ha olyan bajunk lenne, már rég értesítettek volna egy hozzátartozót!-mondtam.

-Tudom... Na szóval az a lényeg, hogy nagyjából jól vagytok!-mondta Dottie.

-Ja. Na megyek, nehogy csináljon valamit ez a nyomorék!-mondtam nevetve.

-Mondod ezt te!-mondta nevetve.

-Jól van na! Szia!-mondtam.

-Cia!-nyögte be, majd kinyomta.

Visszaültem a földre.

-Ki volt?-kérdezte Harry.

-Dottie hívott, hogy élünk-e még.-mondtam.

-Pont ezt vártam...-motyogta Harry.

-Ja... Na, mi legyen?-kérdeztem.

-Film?-kérdezte.

-Oks.-mondtam, és benyomtam valami random vígjátékot.

*

Egész délután filmet néztünk, aztán hazamentem.

10. fejezet: Visszaszámlálás

Amint hazaértem, felhívtam Mim-t.
-Szia Harold! Miért vertél fel hajnali 3-kor?-kérdezte álmosan.
-Bocsi...-motyogtam.
-Semmi! Na, és volt valami?-kérdezte.
-Nem, semmi! Miért, minek kellett volna?-kérdeztem.
-Fú, te sötét állat! Mit gondolsz, minek?-kérdezte.
-Jaaaaa... Figyu, ez nem megy olyan könnyen! Azt ne mondd, hogy te hipp-hopp képes vagy szerelmet vallani valakinek!-mondtam.
-Nem, de pillanatnyilag én nem parázok ezen, mert nincs kinek!-mondta.
-Na látod! Ráérek, nem?-kérdeztem.
-De, de minél előbb, annál jobb!-mondta.
-Jól van, persze...-motyogtam.
-Na jól van Haz, én letettem, majd holnap találkozunk! Jó hajnalt és szia!-mondta.
-Neked is, szia!-mondtam, és kinyomtam.
Bedőltem az ágyba, és elaludtam.
Mimi szemszöge:
*Reggel*

Felöltöztem, és lementem bepakolni a kajámat. Beraktam pár általam készített sütit is, és elindultam.
-Jó reggelt!-mondtam mosolyogva az ajtó előtt álló Harry-nek.
-Neked is!-mondta, és elindultunk.
-Hé, ugye nem vagy mérges?-kérdeztem.
-Miért, kéne?-kérdezte nevetve.
-Akkor jó!-nevettem el én is magam.
-Ember, 1 hét múlva X-faktor!-mondta Harry.
-Igen! Még el kéne kezdenem megcsinálni a szurkolótáblákat!-mondtam.
-Idióta!-nevetett Harry.
-Most miért?-kérdeztem.
-Jó, te tudod! De nagyok legyenek ám!-mondta mosolyogva.
-Azzal nem lesz gond!-mondtam, és bementünk a suliba.
-Egyébként mi van azzal a verekedős üggyel?-kérdeztem.
-Ja, felfüggesztették 2 hónapra a bandát!-mondta Harry.
-Csak ennyi?-kérdeztem.
-Egy csomó verekedés történik, nem lehet mindenkit kirúgni, mert nem marad gyerek!-mondta nevetve.
-Az igaz...-motyogtam, és bementünk a terembe.
-Jó reggelt!-köszöntünk.
-Sziasztok!-köszönt Lily és Dottie.
-Jaj, el is felejtettem mondani, csináltam pár képet tegnap!-mondtam, és elkezdtem kotorászni a táskámban.
-Jesszus!-mondta kórusban Harry, Lily és Dottie.
-Ne szóljatok be, tök jók lettek!-mondtam durcásan, és végre megtaláltam a gépet.
-Itt vannak!-mondtam.
Az egyik képen Harry éppen nagyban stíröli Lily-t, aki éppen egy sráccal dumált, és olyan "kicsinállak, köcsög!" fejet vág.
-De aranyos fejed van itt! Mint a kisgyerek, akit elvittek a játékbolt előtt!-mondta Lily nevetve. Harry irtó vörös lett.
-Nyugi Harold, tudjuk, hogy azért vágsz ilyen fejet, mert nem szolgáltak ki piával!-mondta nevetve.
-Megszólalt az alkoholista!-nevetett Harry.
-Nem vagyok alkoholista, csak bort iszom, és abból is csak vöröset!-vágta rá Dottie.
Mindenki ilyen "Istenem, neeee..." fejet vágott, és mikor rájött, mit mondott, nevetni kezdett, ami egy kész borzalom. Ha ő elkezd nevetni, akkor ott senki nem bírja ki sírás nélkül!
A tanár bejött, mi pedig leültünk a helyünkre. Matek volt az első óra. Iszonyat módon unatkoztam, szóval elkezdtem ki papírgalacsinokat csinálni a füzetem lapjaiból. Gondoltam egyet, és megdobtam Harry-t.
-Hé!-mondta felháborodva, és visszadobta. Én megint megdobtam, ő ismét visszaadta, és így szórakoztunk.
-Remélem, óra után összeszeditek a szétdobált galacsinokat!-mondta a tanár, és visszafordult a táblához.
-Persze!-mondtuk egyszerre Harry-vel, és befogtuk az orrunkat, nehogy hangosan röhögjünk.
*Óra után*
-Milyen óra lesz?-kérdezte Harry.
-Az iskolában hallható jellegzetes mondatok egyike!-mondtam nevetve.-Amúgy tesi.
-Szeretem a tesit!-mondta Harry perverz vigyorral.
-Idióta!-mondtam nevetve, és vállbabokszoltam.
-Mi van?-kérdezte.
-Semmi!-mondtam nevetve, és kivettem a tesicuccom a szekrényemből.

9. fejezet: Már csak a buli van hátra...

A fiúk tök ügyesek voltak, persze Harry miatt. A kis pici öltözőjüknél vártam őket.
-Megjött a büszkeségem! Királyok voltatok!-mondtam mosolyogva.
-Köszi!-mosolyodott el Harry. Odaadtam neki az ásványvizes palackot, amit hoztam.
-Haz, el kell hogy szomorítsalak, de a mi drága Lily-nk sötétebb az átlagnál!-mondtam.
-He?-tágultak ki a szemei.
-Az egészből semmi nem esett le neki!-mondtam.
-Mi a...? Én meg itt görcsölök...-mondta.
-Tudhattad volna, hogy Lily-nek ez a fajta gondolkodás nem az erőssége...-mondtam.
-Most már tudom...-mondta Harry elszontyolodva.
-Na mindegy, ne akadj fenn ezen, csalódásban sajnos sok van az életben...-mondtam.
-Tényleg, maradsz bulizni?-kérdezte hirtelen.
-Nem. Te?-kérdeztem.
-Úgy voltam vele, hogyha te maradsz, akkor én is, hogy ne maradj egyedül!-mondta Harry.
-Jajj te!-mondtam nevetve.
-Akkor mi legyen?-kérdezte.
-Öööööö...-gondolkoztam.
-Igazán kreatív vagy!-mondta Harry nevetve.
-Kuss! Ne zökkents ki a gondolatmenetemből!-mondtam.
-Neked van olyan?-kérdezte.
-Na halj meg, jó?-kérdeztem nevetve.
-Akkor nem lesz kivel trollkodni!-mondta.
-Hmm... Ez igaz...-mondtam "like a sir" fejjel.
-Na jó, tényleg döntsük el, hogy mi legyen!-mondta.
-Hááááát... Séta a parton?-kérdeztem.
-Oké!-mondta Harry, majd átverekedtük magunkat a tömegen, és elindultunk.

*

Nagyon szép volt, ahogy ki van világítva, és azok a vízen tükröződtek.

-De széééééép!-mondtuk egyszerre Harry-vel. Nevetve összepogiztunk.

-Hallod Harry, ha Lily olyan gyökér, hogy magától nem jön rá, miért nem mondod el neki?-kérdeztem.

-Hát mert... Nem tudom...-motyogta.

-Micsoda válasz!-mondtam nevetve.

-Jó, hát na... Csak nem merem... Eddig minden csajnak simán elmondtam az érzéseim, de most kikapcsolok!-mondta.

-Azért, mert most vagy igazán szerelmes!-vigyorogtam.

-Biztosan...-mondta Harry.

Csöndben sétáltunk. Egy kiabálást hallottunk magunk mögött.

-Mimiiiiii! Harryyyy!-szólt. Felismertem, ez valószínűleg Lily lehetett.

-Mi vaaaaaaan?-kérdeztem kiabálva. Bevártuk, és igazam lett, tényleg Lily volt az.

-Titeket keresünk!-mondta lihegve.-Egy SMS-t azért megejthettetek volna!

-Jól van na, mi csak hagytuk titeket bulizni!-mondtam.

-Éppen azt akartuk mondani, hogy akkor most mi legyen, maradjunk-e, vagy nem?-mondta Lily.

-Döntöttünk előre!-nevetett Harry.

-Feltűnt! Na szólok Dottie-nak!-mondta Lily, és elvonult telefonozni.

-Nyomjam be ezt a "nekem most mennem kell" dumát?-kérdeztem.

-MI? Nehogy!-tiltakozott Harry.

-Ajj, te nyomorék!-mondtam, és odamentem Lily-hez.

-Elmentem!-mutattam neki, mert még mindig dumált.

Harry szemszöge:

Hülye gyökér! Ez elmegy! Most mi a halált csináljak?

-Na, Dottie azt mondta, mindjárt itt van, Mimi meg gondolom hazament.-jött oda Lily.

-Ja, azt mondta.-mondtam. Téma, téma, téma! Harry, nyögj valamit!

-Milyen beszédes vagy!-nevetett.

-Jól van na, csak fáradt vagyok!-mondtam.

-Hát nem csodálom! Ilyen fellépést lenyomni!-mondta mosolyogva.

-Köszi! Jössz majd az X-faktorba szurkolni?-kérdeztem.

-Ki nem hagynám! A trolltesók versenyen is összetartanak!-nevetett.

-Igaz!-mondtam műmosollyal az arcomon. Trolltesó...

-Ciasztooook!-toppant ide a bokorból Dottie.

-Hali!-köszöntünk egyszerre meglepődötten Lily-vel.

-Mimi?-kérdezte.

-Hazament.-mondtam.

-Nekünk is kéne!-mondta Lily.

-Hazakísérek mindenkit, nehogy elkapjanak a pedofilok!-mondtam.

-Harry logika...-nevetett Lily.

-Na ja... Megyek az utcán, és biztosan engem fog megtámadni a pedó maci!-mondta Dottie szarkasztikusan.

-Jól van na! Csak nem szeretnék egyedül maradni!-mondtam.

-Gyökér! Na menjünk!-mondta Lily, és elindultunk.

*

Először Lily házához értünk.  Elbúcsúzkodtunk, majd Dottie-val mentünk tovább.

-Jól látom, hogy neked bejön Lily?-kérdezte hirtelen.

-He?-kérdeztem meglepődötten.

-Bocsi, asszem ez váratlan lett...-mondta Dottie kínosan nevetve.

-Igen...-mondtam kis gondolkodás után.

-Te kis aranyos! Azt hiszem, segítek Mimi-nek!-mondta.

-Elmondta?-kérdeztem idegesen.

-Dehogy! Csak azért kiismertem annyira már csekély 2 hónap alatt, hogy ilyeneket tudjak!-kacsintott rám, és közben megérkeztünk.

-Na hali! Holnap asszem találkozunk!-mondta, és felment.

-Szia...-motyogtam.

Én is hazamentem.

8. fejezet: A White Eskimo újra színpadon!

-Jó reggelt kis sztárom!-mondtam, és lerántottam Harry-ről a takarót, aki erre összerezzent.

-Add vissza a takarót!-mondta morcosan.

-Hoztam reggelit a Mekiből!-mondtam. Ezzel fel lehet kelteni! Felugrott az ágyból.

-Hol van?-kérdezte.

-Nem hoztam, csak fel akartalak kelteni!-mondtam nevetve.

-Na fulladj meg légyszi!-mondta Harry.

-Akkor nem tud neked senki segíteni összejönni Lily-vel!-mondtam.

-Szeretlek ám!-mondta nevetve.

-Tudom!-mondtam nevetve, és átölelt.

-Ugye tudod, hogy hamarosan X-faktor?-kérdeztem.

-Persze hogy tudom! Izgulok is rendesen!-mondta Harry.

-Nem kell! Te leszel a legjobb! A tinilányok meg bolondulni fognak érted! De jobb ha tudod, hogy nekem mindig az a Harold leszel, aki szerencsétlen, vicces, kedves, jófej, segítőkész és a legjobb barátom!-mondtam mosolyogva.

-Köszönöm! Akármi lesz, te leszel a legjobb barátom, és a 2. legfontosabb lány az életemben!-mondta mosolyogva.

Elmosolyodtam.

-Na gyere, elkísérlek próbára!-mondtam. Kimentem, és Harry felöltözött, majd ő is kijött.

-Mehetünk?-kérdeztem.

-Persze!-mondta, és elindultunk.

Egy ideig csöndben mentünk.

-Lily is jön ám!-mondtam.

-Tényleg?-kérdezte Harry.

-Aha! Elmondhatod neki, mi van!-mondtam vigyorogva.

-Nem!-tiltakozott.

-De!-mondtam.

-Nem!-mondta.

-De! Nincs kedvem veled veszekedni!-mondtam parancsolóan.

-De én még nem akarom neki elmondani...-mondta Harry vörösen.

-Miért nem?-kérdeztem meglepődve.

-Előtte még szeretném elhívni ide-oda, többet együtt lenni vele, érted...-motyogta Harry.

-Áááááá, szóval mielőtt vallasz neki, eléred, hogy megszeressen! Ravasz... Nagyon ravasz...-mondtam "like a sir" fejjel bólogatva.

-Én ilyet nem is mondtam!-háborodott fel.

-Ne nézz hülyének!-mondtam.

-Egyébként én erre nem gondoltam, de nem is rossz ötlet...-elmélkedett Harry.

-Na, ki a király?-kérdeztem.

-Max. királynő lehetsz!-mondta nevetve.

-Jól van na, egy kutya!-nevettem.

-Hát nem egészen!-nevetett.

-Ne bánts, reggel még fáradt vagyok!-mondtam.

-Khmm... Nem éjfélig kellett volna TV-zni!-mondta Harry.
-Jó, nem tudtam aludni! Már az is baj?-kérdeztem nevetve.
-Ha másnap olyan leszel, mint egy zombi, akkor ja.-mondta.
Odaértünk.

*

*A próba után, olyan fél 3 tájában*

Végighallgattam az egész próbát. El sem hiszem, hogy a legjobb haveromból híres énekes lesz!

-Ügyesek voltatok!-mentem oda Harry-hez.

-Köszi! Izgulok!-mondta.

-Mitől? Kirázod a kisujjadból, Sir Styles!-mondtam nevetve.

-Azzal semmi gond, csak félek, hogyha meglátom Lily-t, elfelejtem a szöveget!-motyogta.

-Jajj te... Majd súgok neked, nagyfiú! De énekelj neki!-mondtam.

-De neked szoktam, és az feltűnő lesz!-mondta.

-Tehetsz kivételt!-mondtam.

-Hát jó...-mondta Harry sóhajtva.

-Na, menj készülődni! Én addig hazamegyek átöltözni!-mondtam.

Ez a gyerek valami kegyetlen cuki! Ha Lily összetöri a szívét, megkekszuálom!

*

Átöltöztem egy tiszta jó ruciba. Mivel csak 6-kor kezdődött ez a kis félórás szösszenet, egy kicsit leültem kockulni. Szerintem nem maradok a buliba, mert értelmét annyira nem látom. Arra megfelel, hogy pasizzak, de nem tudom, nem az én műfajom a bulizós pasizás...
Visszamentem a helyszínre. Csörgött a telóm.
-Szia Lily!-vettem fel.
-Hali! Merre vagy?-kérdezte.
-Itt vagyok az ajtó előtt! Miért?-kérdeztem.
-Várj meg, mindjárt itt vagyok Dottie-val!-mondta.
-Már látlak titeket!-mondtam, és letettem.
Bementünk. Nagyon sokan voltak.
-Csinos vagy!-jött oda hozzám Harry.
-Köszönöm!-mondtam mosolyogva, és fordultam egyet.
Megcsíptem. Lily és Dottie felé fordult.
-Ilyen csajokkal vagyok körülvéve? Na most már lehetnek rám irigyek!-mondta, és elnevettük magunkat.
-Haz, színpadra!-mondta az egyik bandatag.
Harry elindult, mi pedig előrefurakodtunk.
Lily szemszöge:
Valahogy fura érzésem volt, Harry végig rám nézett. Éneklés közben irtó aranyos. És az a hang *.* Na jól van... Itt valami nagyon nem stimmel...
-És a következő számot Lily Parkson-nak küldeném!-mondta Harry mosolyogva.
Elmosolyodtam. Vannak még ilyen rendes srácok a földön? Harry olyan jó barát...
-Helló!-ugrált oda mellém boldogan Mimi.
-Hali! Miért vagy ilyen boldog?-kérdeztem.
-Mert a kicsi Harry szerelmes!-mondta.
-Tényleg? Kibe?-kérdeztem.
Mimi szemszöge:
Olyan "miértálltamszóbaezzelazultragyökércsajjal" érzésem volt. Kajak nem esik le neki? Lily logika...
-Szóval elmondod, ki tetszik Harry-nek?-kérdezte Lily.
-Mindegy...-mondtam.
-Na mááááár! Mi az, hogy csak én nem tudok róla!-kérdezte.
-Mert hülye vagy!-mondtam nevetve.
-Hogy az a...-motyogta.

7. fejezet: Egy kis kószálás

Reggel mikor felkeltem, Harry nem feküdt mellettem, szóval kimentem a konyhába.
-Mit csinálsz te itt ilyen korán?-kérdeztem ásítva.
-Nem tudok aludni!-mondta.
-Csak nem Lily-n jár az eszed?-kérdeztem vigyorogva.
-Hülye! Kellett neked elmondani...-mondta Harry morcosan.
-Jól van na! Tudod, hogy csak hülyülök!-mondtam, és leültem mellé.
Csönd lett.
-Félek.-mondta.
-Mitől?-kérdeztem.
-Az elutasítástól.-mondta.
-Jajj te... Kinek nem kellene egy olyan kis cukipofa, mint te?-kérdeztem nevetve, és olyan nagyisan megcsíptem az arcát.
-Héj, tönkreteszed a gyönyörű arcom!-mondta Harry nevetve.
-Na ez a beszéd! Téged egy optimista gyermeknek ismertelek meg!-mondtam mosolyogva.
-Tudom! Nálunk mindig süt a nap!-mondta mosolyogva.
-Igen! Na, nem megyünk el valahova?-kérdeztem.
-De, elmehetünk. Csak hova?-kérdezte.
-Menjünk csak úgy el a bazársorra!-mondtam.
-Oké!-mondta Harry, és elmentünk felöltözni. Nem vagyunk egymás előtt szégyenlősek, mert 1. óta ismerjük egymást. Jó, nyilván háttal öltözünk egymásnak, de nem jövünk zavarba, ha mindezt egymás előtt kell megtennünk.
Elindultunk.
*A bazárban*
-Juuuuj, vegyünk fagyit!-mondtam kisgyerek módjára.
-Okké!-mondta Harry, és sorba álltunk. Hál' Istennek csak egy ember volt előttünk. Vettünk 2-2 gombócot, és leültünk egy padra.
-Végre hétvége!-mondtam.
-Aham! De néha tanulnunk is kellene, nem?-kérdezte Harry. Kitört belőlünk a röhögés.
-Milyen vicces kedvedben vagy!-mondtam nevetve.
-Csak reálisan gondolkodom!-mondta.
-Nem hinném, hogy fogunk tanulni. Ha órákon figyelünk, az elég.-mondtam.
-Az igaz.-mondta Harry.
-A tiéd milyen ízű?-kérdeztem a fagyijára mutatva.
-Kinder csoki és narancs. A tied?-kérdezte.
-Kinder csoki + Tiramisu. Adsz a narancsból?-kérdeztem, és kivettem Harry kezéből a tölcsért.
-Igen, kapsz!-mondta nevetve, és megkóstolta a fagyim.
Visszacseréltük.
-Nem tom', a narancs valahogy nem az esetem...-mondtam.
-A Tiramisu finom.-mondta Harry.
-Tudom. Azért választottam!-mondtam nevetve.
Megettük a fagyit.
-Guess this means You're sorry...-kezdte el Harry, és én csatlakoztam. Hol simán, hol több szólamban énekeltünk. Az emberek egyre gyűltek körénk, mi meg mosolyogva énekeltünk.

*

Mikor vége lett a dalnak, megtapsoltak, és elvonultak.

-Ezek után nem vagy biztos magadban?-kérdeztem nevetve.

-Jól van na!-mondta Harry.

-Na, nézzünk körbe!-mondtam.

Felpróbáltunk minden napszemcsit amit találtunk, na meg néhány paróka is a repertoárban volt. Közben ebédeltünk is, ami-hogy ne térjünk el önmagunktól-taco's volt.

Mindenféle hülye helyen lefényképezkedtünk, az emberek nagy része igen furcsán nézett ránk.

*

6 óra körül keveredtünk haza.

-Halihóóóó!-kiabáltuk.

-Sziasztok!-jött a hang a konyhából.

-Csak azért jöttem, hogy bepakoljak pár cuccot!-mondtam, és bementem a szobámba, majd összepakoltam pár cuccot, és már indultuk is Harry-ékhez.

*Harry-éknél*

-Szia Anne!-köszöntem.

-Szia anya!-köszönt Harry.

-Sziasztok skacok!-mondta Anne.-Mi újság Mimi?

-Nagyon semmi, elvoltunk.-mondtam.

-Akkor jó!-mondta mosolyogva.

Harry-vel leültünk TV-zni.

6. fejezet: Fiatal srácnak ne nézd a telóját!

Néztük a TV-t, de semmi értelmes nem volt.
-Héééj Harryyy!-szóltam.
-Mi az?-kérdezte.
-Odaadod a mobilod?-kérdeztem.
-Nem!-mondta.
-Mert miért nem?-kérdeztem.
-Csak mert azt mondtam!-mondta.
-Mit rejtegetsz te előlem?-kérdeztem.
-Semmit!-mondta, én pedig kikaptam a telefont a zsebéből. A háttere egy kép volt, amin ő és Lily pózoltak. Ránéztem, és gonoszul elvigyorodtam.
-No lám, csak nem bejön a mi kis Lily-nk?-kérdeztem.
-Nem, dehogy...-mondta Harry rákvörösen.
-Azért ő a háttered!-néztem hülyén rá.
-Én is rajta vagyok!-próbált szépíteni a helyzetén.
-Na ne röhögtess! Alapból mi lennénk a háttered!-mondtam.-Szóóóval, ezek szerint szereted Lily-t?
Harry tétovázott, de aztán egy nagyot sóhajtott.
-Igen...-motyogta alig érthetően.
-Bocsánat, nem értettem!-mondtam.
-Igen!-mondta.
-Az én kicsi Harry-m szerelmes!-törölgettem le a nemlétező könnyeimet az arcomról.
-Fogd be!-vágott fejbe egy összecsavart újsággal.
-Már szimplán örülni sem szabad?-kérdeztem nevetve.
-Szabad, de nem hülyén!-mormolta Harry.
-Jajj te! Fel kell készülnöm arra, hogy mostantól nem leszünk annyit együtt!-mondtam.
-Te idióta, mindig te leszel a 2. legfontosabb nő az éltemben!-mondta Harry.
-Miért, ki az első?-kérdeztem.
-Anya, te gyökér!-nevetett.
-Ja, tényleg!-nevettem.
Csönd lett.
-Kérhetek tőled valamit?-kérdezte Harry.
-Bármit!-mondtam mosolyogva.
-Segítenél... Hát... Izééé...-motyogta.
-Miben?-kérdeztem.
-Ömm... Összehoznál Lily-vel?-kérdezte.
Felcsillant a szemem.
-Mission accepted!-mondtam boldogan.
-Köszönöm...-mondta
-Na, legyen valami kevésbé kínos téma, mondjuk elkezdhetnénk a főzéstanulást!-mondtam.
-Jó ötlet!-mondta Harry.
Kimentünk a konyhába.
-Mivel kezdjük?-kérdeztem.
-Valami egyszerűvel?-kérdezte.
-Kezdjük az alapoktól!-mondtam nevetve.
Megtanítottam neki az ilyen tényleg alap dolgokat, és mire észbe kaptunk, este11 volt.
-Mára ennyi elég! És nagyon profi voltál, pedig előkészítettem az elsősegélycsomagot!-mondtam nevetve.
-Ezt most úgy mondod, mintha te sosem rontanál el semmit!-mondta Harry.
-Harold drága, mi csak egyszerűen szerencsétlenek vagyunk, és ennek a következménye az, hogy az esetek 69%-ában valamilyen hülyeséget produkálunk!-mondtam nevetve.
-Na ja. Biztos, hogy ilyen képességekkel lesz esélyem Lily-nél?-kérdezte Harry.
-Persze hogy lesz! Figyelj, ha 11 évesen megvolt az 1. csókod, akkor az azt bizonyítja, hogy nem vagy rossz bőr!-mondtam mosolyogva, és elkezdtem elpakolni az edényeket.
-Ja, az igaz... Akkor jó. Hallod, olyan fura, te tök más vagy, mint a többi lány!-mondta.
-Hát oszt mé'?-kérdeztem parasztosan.
-Az átlag lányok 60%-a az az igazi pletykálós saroklakó, aki mindent összehord rólad, meg menőnek hiszi magát, 20% tök jófej, de nem az én hatásköröm, 15% a normál lány, aki kedves, meg minden, de az is inkább lányokkal van, és van a kivételes 5%, akik teljesen nyíltan tudnak beszélni akármiről, nagyon közvetlenek,és olyan igazi havernak valók. Itt vagy te.-mondtam mosolyogva.
-Oh, köszönöm. Fiúk közt is ezek az arányok. Nagyképű szívtipró, aki menőnek képzeli magát: 60%. Átlag gyerek, helyes és jófej, de olyan inkább hagyjuk dolog: 20%. Olyan semmilyen: 15%. Igazi barátok, akikkel mindent meg lehet beszélni, és nem csak a focin, a pián, meg a nőkön jár az eszük: 50%. Te is itt.-mondtam.
-Wow... Ezeken én még nem is gondolkodtam...-mondta Harry.
-Segáz! Na jól van, tegyük el magunkat holnapra, mert nem délig szándékoztam aludni!-mondtam.
-Oké!-mondta Harry, és gyors lefürödtem, utánam ő, és aludni mentünk.